Régen nem jártam már ruhaboltban, így az elmúlt időben rám tört a "venni akarok végre valamit"-láz. Ezért szombaton bementem Bernbe körülnézni. Persze pont azt nem vettem, amit igazából akartam, helyette viszont elköltöttem egy csomó pénzt másra. Mert ugye ha egyet fizet, kettőt kap akció van, ki nem vesz pólót, hiszen az mindig kell... Azt meg gondolom már mindannyian sejtitek, hogy ismét tele volt az egész város. Vagyis délelőtt még jó volt a helyzet, de kettő körül már mindenki a sétálóutcákban ténfergett, kávézott, fagyizott vagy szintén vásárolgatott. De addigra én már a bevásárlókörút végén jártam, szóval nem nagyon zavartak - kivételesen. Meg ugye sütött a nap, így az ember kicsit eltekintőbb. Meg különben is, megbeszéltem Timivel, hogy találkozunk a Rosengartenben, így a boltról boltra járkálás helyett inkább elindultam a parkba.
A Rosengarten egy domb (ha éppen mászod, akkor hegynek érzed) tetején van, ahonnan nagyon klassz kilátás nyílik a belvárosra. Csak végig kell sétálni a fő sétálóutcán, átkelni a hídon, majd kicsit balra fordulni. Macskaköves út vezet fel a tetejére. Az utat eltéveszteni nem lehet.
1765-től 1877-ig ezt a területet temetőként használták. 1917-től rózsákat ültettek ide; jelenleg 223 rózsa-, 200 írisz- és 28 rhododendronfaj található a kertben. Nagyon népszerű hely, sokan mennek oda szabadidejükben, és nem csak a turisták, hanem a berniek is. Szombaton is rengetegen járkáltak a sétányokon vagy ültek a padokon, feküdtek a fűben, esetleg a "párkányról" nézték az óvárost és fotóztak. Mi is leültünk egy asztalhoz, előkaptuk a kis "uzsonnánkat" és jót beszélgettünk. Még esküvői szertartást is láttunk, ugyanis nem messze tőlünk épp akkor mondta ki egy pár azt a bizonyos igent.
Visszafelé pedig odaugrottunk a Bärengrabenhez is, hisz az épp a hegy lábánál, a híd mellett található. Láttuk mindegyik macit. Az apuka csak lassan mutatta meg magát, de végül felbukkant a bokrok között. Az anyuka és a bocs pedig jót napoztak, egyáltalán nem zavarta őket az embertömeg.
Sajnos én hülye itthon felejtettem a gépemet, így csak a telefonommal
tudtam képet csinálni, ami nem az igazi. Így ígérem, legközelebb minden
oldalról le fogok mindent fotózni és azonnal meg fogom mutatni nektek.
Forrás:
Rosengartenes infók: http://de.wikipedia.org/wiki/Rosengarten_Bern
A Rosengarten egy domb (ha éppen mászod, akkor hegynek érzed) tetején van, ahonnan nagyon klassz kilátás nyílik a belvárosra. Csak végig kell sétálni a fő sétálóutcán, átkelni a hídon, majd kicsit balra fordulni. Macskaköves út vezet fel a tetejére. Az utat eltéveszteni nem lehet.
1765-től 1877-ig ezt a területet temetőként használták. 1917-től rózsákat ültettek ide; jelenleg 223 rózsa-, 200 írisz- és 28 rhododendronfaj található a kertben. Nagyon népszerű hely, sokan mennek oda szabadidejükben, és nem csak a turisták, hanem a berniek is. Szombaton is rengetegen járkáltak a sétányokon vagy ültek a padokon, feküdtek a fűben, esetleg a "párkányról" nézték az óvárost és fotóztak. Mi is leültünk egy asztalhoz, előkaptuk a kis "uzsonnánkat" és jót beszélgettünk. Még esküvői szertartást is láttunk, ugyanis nem messze tőlünk épp akkor mondta ki egy pár azt a bizonyos igent.
Visszafelé pedig odaugrottunk a Bärengrabenhez is, hisz az épp a hegy lábánál, a híd mellett található. Láttuk mindegyik macit. Az apuka csak lassan mutatta meg magát, de végül felbukkant a bokrok között. Az anyuka és a bocs pedig jót napoztak, egyáltalán nem zavarta őket az embertömeg.
 |
| Az a világos paca a képen az anyamedve |
 |
| Így néz ki a belváros a macik mellől |
Forrás:
Rosengartenes infók: http://de.wikipedia.org/wiki/Rosengarten_Bern
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése