Ezekről a dolgokról még nem meséltem

Február 16-án, szombaton, részt vettem a berni városi farsangon. Érdekes a dátum, ugyanis akkor már elmúlt hamvazószerda, a farsangi időszak utolsó napja. De ez úgy látszik, nem zavarta a szervezőket. Három napos rendezvény volt, többek között olyan programokkal, mint a medvekiszabadítás, a gyerek- és fáklyás felvonulás, illetve a boszorkányfarsang.

A szombati, záró napon tartották a nagy felvonulást, ahol a környék farsangi zenekarai képviselték magukat. A tagok ötletes ruhákba és maszkokba bújtak és nagyon jó hangulatot teremtettek. Az ilyenkor játszott zenét Guggenmusiknak hívják, ami svájci-dél-német eredetű. Ez főleg fúvószenét takar, amit erős ritmusalapra, "ferdén" fújnak. Azaz úgy, mintha elcsúsztatnák a ritmusszekcióhoz képest a dalt. Népzenéket, gyerekdalokat, aktuális és örökzöld slágereket is feldolgoznak az együttesek. A nap végén pedig a belváros különböző pontjain felállított színpadon hosszabb-rövidebb koncerteket adtak. Mi meg jót buliztunk közben. Sajnos a fényképezőm nem képes ilyen nagy hangzavarban jó minőségű videót készíteni, ezért inkább az internetről gyűjtöttem pár felvételt. A képeimet viszont megmutatom nektek. Értük ide kattintsatok.

Itt a farsang, áll a bál, keringőzik a kanál

Ugyan a héten volt hamvazószerda, de itt Bernben még csak csütörtökön kezdődött a farsang. Ma tartották a nagy felvonulást, amit én is megnéztem. A következő bejegyzésben majd elmesélem, milyen volt, de addig is megosztok veletek pár farsangi receptet, hogy ha kedvetek van, süröghessetek a konyhában.

1. Schenkeli 

Ez a süti meglehetősen száraz, ezért kávé vagy tea mellé szolgálják fel. Enyhén citromos, külsőre meg duci, mint a hölgyek combja (Schenkeli = combocska)

Ez még novemberben történt

Húha, jó ideje nem jelentkeztem itt a blogon. Nem kezdek bele a mentegetőzésbe, egyszerűen csak így alakult. Minap viszont rábukkantam pár fényképre, amit még nem osztottam meg veletek, sem a hozzájuk kapcsolódó eseményeket, így ezt a hiányosságot azonnal pótolom.

Lehullott a hó

Múlt héten Thunban még egy szál vékony felsőben sétálgattam, a héten már ha reggel sétálni mentünk a kicsikkel, téli kabátot húztam. Szerdán délután is már hideg volt, de azért még vastag pulcsival el lehetett viselni a ballonkabátot is. Tegnap délelőtt viszont már elkezdett hullani a hó, igaz, akkor még elolvadt. Este viszont már lehűlt annyira a levegő, hogy már meg is maradt. És tegnap óta csak hullik és hullik. Minden fehér már. Most így néz ki a táj: 

Bundeshaus új megvilágításban

Szerdán, a sulim után (aminek egyébként a héten lett vége) beültünk Timivel kávézni egyet a Starbucksba. Előtte azonban belebotlottunk egy nagyon klassz dologba.

Minden évben októbertől decemberig megrendezik a Rendez-vous Bundeshaus nevű eseményt. Ez annyit takar, hogy minden nap, este 7-kor és 8-kor megvilágítják a Bundeshaus épületét. Vagyis nem csak megvilágítják, hanem animációkat vetítenek rá. Mi épp a főpróbába csöppentünk bele.

Októberi túra második rész

21-én Ritával felkerekedtünk, és elutaztunk Thunba, ami Bern kanton déli részén található. Ez a város is egy tó partján helyezkedik el (ami ugye nem ritkaság itt Svájcban). Nagyon jó időt fogtunk ki, már-már őszi forróság volt. 

Októberi túra első rész

Az október egy kicsit jövős-menősre sikeredett. 7-én elmentem egyik barátnőmmel Baselbe, Lausanne-be és Genfbe;  21-én pedig Thunban jártam. Most elmesélem, milyen volt az első túra.

Zürichi múzeumozás

Múlt héten szombaton ismét Zürichben voltam; nővéremmel találkoztam. Úgy döntöttünk, benézünk a közvetlenül a főpályaudvar mellett álló Landesmuseumba, ahol én még nem jártam. Az épület előtt egy cserkészcsapat várakozott éppen. Nagyon aranyos volt az egyenruhájuk.

A múzeum állandó kiállítása Svájc történetét mutatja be. A tárlat négy fő részből áll: az első a migráció- és településtörténet, ezt követi a vallás- és a szellemiség történet, a harmadik részben a politikával foglalkoznak, ezt követi a gazdaság.

A kiállításból kiderül, hogy az országot milyen nép alapította, milyen eszközöket ismertek mondjuk a Római Birodalom idején, vagy hogy mely országokból települtek be Svájcba a legtöbben a történelem során. Az egyik hosszú falat például ellepik azoknak a híres embereknek az arcképei, akik itt éltek, de valójában félig vagy teljesen külföldi származásúak voltak. Pl. Einstein, Rousseau, Audrey Hepburn, Federer és még nagyon-nagyon sokan mások.

A vallással foglalkozó részben régi könyvek és szobrok vannak kiállítva, természetesen szerepel Zwingli és Kálvin arcképe is. De hosszabb összeállítás foglalkozik például a boszorkányüldözéssel is.