Lehullott a hó

Múlt héten Thunban még egy szál vékony felsőben sétálgattam, a héten már ha reggel sétálni mentünk a kicsikkel, téli kabátot húztam. Szerdán délután is már hideg volt, de azért még vastag pulcsival el lehetett viselni a ballonkabátot is. Tegnap délelőtt viszont már elkezdett hullani a hó, igaz, akkor még elolvadt. Este viszont már lehűlt annyira a levegő, hogy már meg is maradt. És tegnap óta csak hullik és hullik. Minden fehér már. Most így néz ki a táj: 

Bundeshaus új megvilágításban

Szerdán, a sulim után (aminek egyébként a héten lett vége) beültünk Timivel kávézni egyet a Starbucksba. Előtte azonban belebotlottunk egy nagyon klassz dologba.

Minden évben októbertől decemberig megrendezik a Rendez-vous Bundeshaus nevű eseményt. Ez annyit takar, hogy minden nap, este 7-kor és 8-kor megvilágítják a Bundeshaus épületét. Vagyis nem csak megvilágítják, hanem animációkat vetítenek rá. Mi épp a főpróbába csöppentünk bele.

Októberi túra második rész

21-én Ritával felkerekedtünk, és elutaztunk Thunba, ami Bern kanton déli részén található. Ez a város is egy tó partján helyezkedik el (ami ugye nem ritkaság itt Svájcban). Nagyon jó időt fogtunk ki, már-már őszi forróság volt. 

Októberi túra első rész

Az október egy kicsit jövős-menősre sikeredett. 7-én elmentem egyik barátnőmmel Baselbe, Lausanne-be és Genfbe;  21-én pedig Thunban jártam. Most elmesélem, milyen volt az első túra.

Zürichi múzeumozás

Múlt héten szombaton ismét Zürichben voltam; nővéremmel találkoztam. Úgy döntöttünk, benézünk a közvetlenül a főpályaudvar mellett álló Landesmuseumba, ahol én még nem jártam. Az épület előtt egy cserkészcsapat várakozott éppen. Nagyon aranyos volt az egyenruhájuk.

A múzeum állandó kiállítása Svájc történetét mutatja be. A tárlat négy fő részből áll: az első a migráció- és településtörténet, ezt követi a vallás- és a szellemiség történet, a harmadik részben a politikával foglalkoznak, ezt követi a gazdaság.

A kiállításból kiderül, hogy az országot milyen nép alapította, milyen eszközöket ismertek mondjuk a Római Birodalom idején, vagy hogy mely országokból települtek be Svájcba a legtöbben a történelem során. Az egyik hosszú falat például ellepik azoknak a híres embereknek az arcképei, akik itt éltek, de valójában félig vagy teljesen külföldi származásúak voltak. Pl. Einstein, Rousseau, Audrey Hepburn, Federer és még nagyon-nagyon sokan mások.

A vallással foglalkozó részben régi könyvek és szobrok vannak kiállítva, természetesen szerepel Zwingli és Kálvin arcképe is. De hosszabb összeállítás foglalkozik például a boszorkányüldözéssel is.

Ezzel még lógtam

Tegnap eszembe jutott, hogy még augusztus elején megígértem, leírom a Zürcher Geschnetzeltes receptjét. Ha emlékeztek, ezt az ételt ettem Zürichben, a Streetparade másnapján. Nekem nagyon ízlett. Próbáljátok ki ti is!

Hozzávalók: vaj; 600 g borjúhús kicsi, vékony szeletekre (darabokra) vágva; só; bors; 2 kisebb hagyma felaprítva; 200 g csiperke felszeletelve; 1 ek. liszt; 2 dl fehérbor vagy húsleves; 1,5 dl tejszín

Megmelegítjük a vajat egy serpenyőben. Hozzáadjuk a húst (ha szükséges, adagokban), majd magas hőmérsékleten rövid ideig sütjük. Ezután kirakjuk egy tányérra, fűszerezzük és melegen tartjuk, például az előmelegített sütőben. A hagymát is belerakjuk a serpenyőbe és némi vajon megpároljuk. Hozzákeverjük a gombát, majd tovább pároljuk. Rászórjuk a lisztet és kicsit megpirítjuk a zöldségeket. Felöntjük a borral, aminek aztán a felét elfőzzük alóla. Beleöntjük a tejszínt és hagyjuk besűrűsödni a szószt. Végül belekeverjük a húst is. Ha gondoljuk, vágott petrezselyemzölddel díszíthetjük az ételt tálaláskor.

Ezt az ételt röstivel szokták tálalni, amit így kell elkészíteni: